JELEN LENNI A BESZÉLGETÉSEINKBEN – MIT JELENT A TUDATOS KOMMUNIKÁCIÓ?

“Azt hisszük, hogy sikeresen kommunikálunk másokkal.

Pedig egészen addig csak sikeres félreértésekben van részünk, amíg nem hozunk tudatosságot a beszélgetéseinkbe.”
/Jamyang Khyentse/

A tudatos jelenlét hiányát vagy meglétét könnyen le tudjuk mérni a kommunikációnk során. Amikor valakivel beszélgetünk, sok “program” futhat a háttérben, amelyekről fogalmunk sincs. Ezek a programok ítélkezmentes figyelem nélkül teljesen eltéríthetnek eredeti szándékunktól, gondolkodási csapdákhoz és stresszhez vezethetnek, és negatív színezetet hozhatnak be – nem csak a beszélgetés alatt, hanem jóval előtte és utána is. Az előreagyalás miatt egy-egy fontosabb beszélgetésre már “idegállapotban” vagy csendes pánikban mehetünk el, míg egy félresikerült találkozó után órákig, sőt napokig feszültek lehetünk. A mindful kommunikációval a feszültséget tudjuk csökkenteni és a hamarabb tudunk megoldást találni a nehéz helyzetekre.

Mindenkivel máshogyan beszélgetünk és az aktuális idegállapotunk és hangulatunk is befolyásolja az interakciónkat másokkal, de ha a következőket rendszeresen tapasztalod valakivel, érdemes lehet elkezdeni a tudatos kommunikáció gyakorlását:

  1. feszültségteljes a beszélgetés, és sehogy sem juttok dűlőre a másikkal,
  2. olyan indulatos vagy, hogy nem tudod leállítani magadat,
  3. nem tudod nem magadra venni az elhangzottakat,
  4. a másikkal egymás szavába vágtok és senki sem tudja igazán elmondani, mit gondol,
  5. úgy érzed utólag, hogy nem tudtad jól képviselni az érdekeidet.

NEM A NEHÉZSÉGEK ELIMINÁLÁSA, HANEM A TUDATOSSÁG A CÉL

A nehéz kommunikációs helyzetekben a cél nem az kell, hogy legyen, hogy minden feszültséget elimináljunk. Nem baj az, ha harag vagy félelem van jelen, hiszen ezek az érzések segíthetnek minket továbbmozdulni a mindkét fél számára előnyös megoldás felé. Azonban ha ezeket az érzelmeket irreális gondolatokkal tápláljuk, elhatalmasodhatnak rajtunk és átvehetik az irányítást. A beszélgetés kiléphet a medréből és mindkettő félnek megkeserítheti a napját.

Ilyenkor a stressz jelenlétének tudatosítása lehet az első lépés. Megfigyelhetjük a testtartásunkat: hogyan tartjuk például a fejünket, előre- vagy hátradőlünk, mit csinálunk a karokkal és kezekkel? Érzünk-e valamit a gyomor vagy a torok tájékán?

Stressz hatására észrevétlenül üss vagy fuss módba kapcsolunk, ami a kommunikáció során azt jelentheti, hogy le akarjuk nyomni a másikat és mindenáron végig akarjuk vinni az igazunkat vagy fülünket-farkunkat behúzva lenyelünk mindent és nem tudjuk képviselni az érdekeinket. Más néven ez az agresszív-passzív viselkedés.

A mindfulness megoldása erre a kilépés a gondolati örvényből és az empatikus, kíváncsi figyelem gyakorlása. Fontos tisztában lennünk azzal, milyen gondolatok foglalkoztatják az elmét ezekben a helyzetekben, hogy fel tudjuk mérni, mi az, ami valóságos és mi az, ami egy múltbéli emlékből táplálkozó reakció, amelynek korlátozott az igazságtartalma.

Legközelebb, ha nehéznek ígérkezik egy helyzet, használd a 3 lépéses légzésszünet meditációt és a T.H.I.N.K. módszerét, hogy a kommunikációból ki tudd szedni a felesleges játszmákat és feszültséget, amelyek nem segítik a helyzet megoldását.

Állj meg egy percre, tarts szünetet abban, amit éppen csinálsz. Érezd meg a talpakat a földön és figyeld meg a tested érzéseit, amelyek az érzelmi állapotodra is rámutathatnak. Tudatosítsd, milyen gondolatmenet foglalkoztat éppen. Majd kísérj végig néhány lélegzetet és kérdezd meg magadtól a következőket:

1. Biztosan igazam van? Teljesen igaz, és csak az az igaz, amit én gondolok?
2. Segít-e ez a gondolat engem? Hasznos-e a helyzet kapcsán?
3. Inspiráló-e a mondandóm és nem lehúzó-e a beszélgetés szempontjából?
4. Szükséges-e egyáltalán ezt elmondanom? Szükséges-e egyáltalán megszólalnom?
5. Tudok-e kedvességgel jelen lenni magam és a másik felé?

A tudatos kommunikáció arra taníthat, hogy elengedjük az én vs. te felfogást, és hogy együttérzést gyakoroljunk. A tudatos kommunikációban nem két ellenfél van, hanem két partner, akik meg szeretnének oldani egy problémát. A mindfulness gyakorlása segíthet abban, hogy úgy képviseljük a véleményünket, hogy a másikét is tiszteletben tartjuk, közben megtanulunk hallgatni, figyelni magunkat és a másikat.

HÍRLEVÉL-FELIRATKOZÁS