GONDOLATOK A VÁGYAKRÓL ÉS A VILÁGUNKBAN JELENLÉVŐ ÁLLANDÓ ELÉGEDETLENSÉGRŐL

„Láttam a leggazdagabb és legműveltebb embereket,
akik a lehető legboldogabb körülmények között éltek,
de mégis, mintha mindig borús lett volna a homlokuk.
Komolyak és szinte szomorúak voltak még szórakozás közben is…
mert mindig az járt a fejükben, hogy mennyi minden jó van, amiben nincs részük.”
(Alexis de Tocqueville, francia gondolkodó, 1823)

A fogyasztói és információs társadalom egyik legnagyobb nyomása rajtunk az, hogy soha nem elég semmi. Az elégedetlenség együtt jár az állandó összehasonlítással, amelyben mindig lesz egy vesztes, valami, ami “rossz”. És ha van valami, ami rossz, az változtatási kényszert, erőltetett probléma-megoldást és rágódást eredményezhet, abban az esetben, ha az a valami a jelen pillanatban, a jelen tudásunk szerint nem megoldható. Ismerős?

Ez a klasszikus cselekvés üzemmód, amikor elveszünk a fejünkben, a teóriákban és a féligazságokban. Ha hagyjuk, hogy az automatikus gondolatkörök befolyásoljanak, az elégedetlenség állandósulhat, és az, ami elég volt egykoron, már kevés lesz – és ez különösen igaz a saját képességeinket és teljesítményünket illetően.

Különösen így karácsony előtt érdemes feltennünk a következő kérdéseket, ha úgy érezzük, feszültek vagyunk az ajándékkergetés közepette:

  1. Vajon feltételekhez kötöm az elégedettségemet?
  2. Mit mondogatok éppen magamnak, ami feszültté tesz?
  3. Van a gondolatoknak érzelmi töltete is? Jelen van-e például félelem valamitől? Meg tudom nevezni, hogyan érzek?
  4. Mi történne, ha elengedném ezeket a gondolatokat? Ha feljönne esetleg aggódás, nevezzük meg azt is, amennyire csak tudjuk, és figyeljük meg, hol érezzük mindezt a testben.
  5. Néhány lélegzet végigkövetése után változik-e valami?

A mindfulness egy olyan létezést jelent, amikor nem a vágyak beteljesüléséhez kötjük a jókedvünket, hanem az elégedettséget azáltal tapasztaljuk meg, hogy elengedjük azokat. Hiszen a vágyak, ha be is teljesülnek, könnyen hozhatnak aggódást: “Mi lesz, ha mindezt elveszítem?” Mi lesz, ha legközelebb nem tudom ezt beteljesíteni?” Látható, hogy ilyenkor azonnal kilépünk a jelen pillanatból és átugrunk a jövőbe.

A sokat emlegetett 2010-es, nagyszabású mindfulness kutatás szerint akkor vagyunk a legboldogabbak, amikor a jelenben vagyunk. A karácsonyi rohanásban is jó gyakorlást kívánok ezért, ne felejts el néha megállni és megkérdezni magadtól: hogyan tudnék megérkezni az elégedettségbe, ami mindig is itt volt bennem, csak már elfeledkeztem róla?

HÍRLEVÉL-FELIRATKOZÁS
© Copyright - Mindfulness Tréningek